06:00 Az ébresztőóra megcsörren, mindig ugyanazon az émelyítően magas hangon és nekem kinyílik a szemem. Jó reggelt mindenkinek!
06:30 Ténylegesen felébredek, miközben a rádió reggeli műsorának hangjait is kezdem földolgozni. Pánikban megkezdődik az átöltözés.
07:00 Egyedül berohanok a fürdőszobába. Senki sincs már itthon, anyu üzenetet hagyott a hűtőn.. a zongoraórám időpontja változott. Bekapok egy jóreggeltet és beveszem magam a tükör elé. Hmm,hmm,hmm.
07:30 Kapkodásos elindulás, előrelátó cipőválogatás, a tűsarkú vagy a telitalpú? Nem tudom, majd elválik.
07:32 Bezárom a kerítéskaput és számba veszem a lehetőségeimet. Amennyiben elérem a 35-kor induló buszt remekül időben vagyok, ha nem érem el, de felkászálódom a 38-asra még mindig nyugodt lehetek. Ha egyiket sem érem el..nos akkor számíthatok rá, hogy Máday haragjával kell szembe néznem.
07:38 Tolongás a buszon, egy néni lelökött a sarkaimról, telitalpú cipőre lett volna szükségem, de mostmár késő lenne nyafogni, tűrök és tűrök miközben valaki nekipasszíroz másvalakinek, akit nem ismerek. Miért is nem vettem a múltkor én is egy I love BKV pólót.
07:57 Ilyenkor eljön az a pillanat, mikor 3 és fél perc alatt rohanva jutok fel az osztályterembe és a maradék fél perc alatt üdvözlök mindenkit, akit szeretek. Az idő mindenképp elég szeretetem kinyilvánításához Eff iránt.
08:30 Német óra. Már fél órája tart és én már fél órája unom. Nem értem, utálom azokat a dolgokat, amiket nem értek. Elnézve az arcokat a többiek sem értik igazán, senkinek sem jó ez így. Maximum a tanárnőnek, ő legalább tudja mit beszél. Eff sokkal jobban unja, mint az normális lenne, őt még az alapszavak sem érdeklik, én azokat tudom...házas, szingli,elvált,szomorú,férfi,nő. De kérdem én, hol lesz nekem szükségem németül a macskaszőr szóra?!
10:45 Megment a csengő. Becsengő és a kicsengő és mindig ugyanúgy megment. A fűben ülünk Effyvel és zenét hallgatunk a telefonján, közben nevetünk valami butaságon. Mindig ezt csináljuk, Effy könnyed és teljesen normális fiatal lány. Ő nekem az egyetlen, akiben nem akarok csalódni, ő nekem minden. Talán beleszeretem? Nem, nem követem el megint ugyanazt a hibát. Azt mondja szeret velem kötetlenül idióta lenni, Pocoknak hív és azt mondja olyanok vagyunk, mint a furcsa ikrek az Alízból. Közben biztosan látja, hogy az emberek mit susognak a hátunk mögött. "Ezzel leszbivel lóg, furcsa páros." Mondogatják és nem érdekli, bárcsak engem sem érdekelne.
14:30 A buszon utazva sok mindenre rájön az ember, az első észrevételem, hogy a mögöttem álló a pasas a fenekemet fixírozza a másik pedig, hogy szerelmes vagyok, vagy leszek. Rágom a számat és miközben gondolkodom elfelejtek leszállni, remek. Néha úgy érzem, mintha Alíz lennék egy groteszk Csodaországban.